Szerb László és Vörös Zsófia: The changing form of overconfidence and its effect on growth expectations at the early stages of startups
A Small Business Economics című lapban megjelent tanulmány a vállalkozói túlzott bizalom kérdéskörével foglalkozik. A szerzők megmutatják, hogy a vállalkozók saját vállalkozói készségeikről alkotott képe folyamatosan inflálódik a vállalkozás-indítás folyamata során. Az e készségekről a vállalkozókban élő benyomás és a növekedési várakozások közötti kapcsolatot az eredmények szerint a komparatív előnyökkel kapcsolatos elképzelések közvetítik. A növekedési várakozásokban megfigyelt jelentős visszaesés azonban nem az észlelt képességek realisztikusabbá válásának köszönhető, hanem annak, hogy a vállalkozás-építésben szerzett tapasztalattal általában realisztikusabbak lesznek a várakozások. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozások életciklusának korai szakaszában a vállalkozói készségek megfelelő értékelését támogató programok lényegesen csökkenthetik a túlzott várakozásokat a jövőbeli jövedelmezőség tekintetében.
https://link.springer.com/article/10.1007/s11187-019-00297-9
Megjelent: 2019.11.30
Takács András, Ulbert József és Andrew Fodor:
Az Applied Economics című lapban megjelent tanulmány a standard diszkontált cash flow (DCF) modellel szemben a fordított DCF modellt alkalmazza, amely egy vállalat érétkelése során annak piaci kapitalizációjából indul ki és ennek alapján fejti vissza azt a jövőbeli növekedési rátát, amely mellett a jelenlegi kapitalizáció „jogos”. Ennek a visszafejtett növekedési rátának a realitásokhoz való viszonya adja meg, hogy az adott vállalat felül- vagy alulértékelt. Több, mint 1000, az USA piacán működő vállalat adatait elemezve a tanulmány megállapítja, hogy ágazatonként különböző mintázattal, de általánosan alulértékeltség volt megfigyelhető a piacon, míg a 2008-as pénzügyi válságot követően piaci korrekció látható, átlagosan 2 éves reakcióidővel.
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00036846.2019.1686114
Megjelent: 2019.11.08
Sebestyén Tamás és Varga Attila: Knowledge networks in regional development: an agent-based model and its application
A modern regionális fejlesztéspolitika egy fontos eszköze a régiók közötti tudáshálózatok formálása. Bár sokat hallani az ilyen beavatkozások jelentőségéről, keveset tudunk arról, hogy ezek miképpen számszerűsíthetőek, hogyan modellezhetőek. A Regional Studies című lapban megjelent tanulmány egy olyan modellt mutat be, amellyel az ilyen hálózati politikák gazdasági hatása nyomon követhető. A modell a gravitáció fizikából kölcsönzött modelljére építve egy ágens alapú szimulációs technikát mutat be, amely alkalmas a hálózatok fejlődésének egyes vetületeit megragadni és ezáltal hasznos lehet az olyan fejlesztéspolitikai programok kidolgozása során, amelyek erősen építenek az innováció ösztönzésére és ebben a tudás-kapcsolatok formálásának jelentős szerepet szánnak.
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00343404.2019.1622663?journalCode=cres20
Megjelent: 2019.06.24
Vörös József: An analysis of the dynamic price-quality relationship
A European Journal of Operations Research című lapban megjelent tanulmány az árazás és a minőség kölcsönhatását vizsgálja egy dinamikus modellben. A profitmaximalizáló vállalat döntésében a cég likvidációs értéke is szerepet játszik. A tanulmány éppen azt mutatja meg, hogy ez, a döntési horizont végén fennálló érték nagy mértékben befolyásolja a vállalat döntését, kifejezetten a minőség-irányítási folyamatot.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0377221719302905
Megjelent: 2019.09.19
Farkas Richárd és Yontcheva Bibiana: Price transmission in the presence of a vertically integrated dominant firm: Evidence from the gasoline market
Az Energy Policy című szaklapban megjelent tanulmány a magyar benzin piacot vizsgálja. A piac speciális olyan szempontból, hogy egy vertikálisan integrált szereplője jelentős erővel rendelkezik a nagykereskedelemben, azonban versenyez a kiskereskedelmi szegmensben. A tanulmány aszimmetrikus költség-begyűrűzést mutat ki, vagyis a költség-emelkedés gyorsabban megy át az árakba a domináns vállalat esetében, mint a költség-csökkenés. Érdekes további eredménye a tanulmánynak, hogy ez az szimmetria egy, a vállalat árazási stratégiáját érintő vizsgálatot követően jelentősen mérséklődött.
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0301421518307390
Megjelent: 2019.03
Varga Attila, Sebestyén Tamás, Szabó Norbert és Szerb László: Estimating the economic impacts of knowledge network and entrepreneurship development in smart specialization policy
Az EU kohéziós politikájába sietve beépített intelligens szakosodás (smart specialization strategies, S3), kapcsán számos praktikus kérdés megválaszolatlan maradt eddig. Egy ilyen kérdés, hogy miképpen lehet gazdasági hatáselemzést végezni az intelligens szakosodás kontextusában kialakított fejlesztéspolitikai beavatkozások esetében. A Regional Studies című lapban megjelent tanulmány egy olyan integrált modellt mutat be, amellyel az ilyen hatáselemzések kivitelezhetőek – ennek érdekében olyan elemekkel bővítik a korábban kifejlesztett GMR modellt, amellyel a vállalkozói környezet és a tudáshálózati kapcsolatok modellezését teszik lehetővé. A tanulmányban bemutatott szimulációk felhívják a figyelmet arra, hogy a vállalkozást és a tudáshálózatokat célzó politikák nem lehetnek egyformán sikeresek minden régióban.
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00343404.2018.1527026
Megjelent: 2018.11.05
Lafuente Esteban, Ács J. Zoltán, Sanders Mark és Szerb László: The global technology frontier: productivity growth and the relevance of Kirznerian and Schumpeterian entrepreneurship
A Small Business Economics című lapban megjelent tanulmány a vállalkozói aktivitás általános gazdasági hatékonyságra gyakorolt hatásával foglalkozik. A fejlődő és fejlett országokra elvégzett elemzések azt mutatják, hogy a vállalkozói környezet fontos tényezője a termelékenységnek, ugyanakkor a hozzájárulás mértéke országonként eltérő. A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy a vállalkozások számának növelését célzó politikák (Kirzner-féle vállalkozás ösztönzés) kevéssé járulnak hozzá a termelékenységhez, míg az innovatív, új technológiák kifejlesztését támogató politikák (Schumpeter-féle vállalkozás ösztönzés) képes az országok termelési lehetőségeit bővíteni.
https://link.springer.com/article/10.1007/s11187-019-00140-1
Megjelent: 2019.03.06
